Tel/Fax: 06 1 316-9408
Tel.: 06-20/543-3333
e-mail: start@startingatlan.hu

Eladás esetén

ADÓZÁS INGATLAN ELADÁSA UTÁN 2018

61. § (1) Ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély az átruházásra tekintettel megszerez. Ilyennek minősül különösen az eladási ár, a cserében kapott dolognak a jövedelemszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értéke, valamint az ingatlan, a vagyoni értékű jog gazdasági társaság vagy más cég részére nem pénzbeli hozzájárulásként (nem pénzbeli betétként) történő szolgáltatása esetén annak a társasági szerződésben, más hasonló okiratban meghatározott értéke.

62. § (1) Az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó bevételből le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő következő igazolt költségeket, kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként elszámolt:

a) a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat;

b) az értéknövelő beruházásokat;

c) az átruházással kapcsolatos kiadásokat, ideértve az adott ingatlannal kapcsolatban az állammal szemben vállalt kötelezettség alapján igazoltan megfizetett összeget is.

 (3) Ha a megszerzésre fordított összeg a (2) bekezdés rendelkezései szerint nem állapítható meg, akkor a bevételt annak 75 százalékával kell csökkenteni.

(4) Az ingatlan átruházásából származó jövedelem, ha az átruházás a megszerzés évében vagy az azt követő öt évben történik, az (1)–(2) bekezdés rendelkezései szerint kiszámított összeg (e § alkalmazásában: számított összeg). Ezt követően a jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy a számított összeget csökkenteni kell, ha az átruházás – a megszerzés évét követő évet első évnek tekintve –,

  1. a hatodik évben történik, a számított összeg 10 százalékával,
  2. a hetedik évben történik, a számított összeg 20 százalékával,
  3. a nyolcadik évben történik, a számított összeg 30 százalékával,
  4. akilencedik évben történik, a számított összeg 40 százalékával,
  5. a tizedik évben történik, a számított összeg 50 százalékával,
  6. a tizenegyedik évben történik, a számított összeg 60 százalékával,
  7. a tizenkettedik évben történik, a számított összeg 70 százalékával,
  8. a tizenharmadik évben történik, a számított összeg 80 százalékával,
  9. a tizennegyedik évben történik, a számított összeg 90 százalékával,
  10. a tizenötödik évben vagy később történik, a számított összeg 100 százalékával.
  11. lakásra vonatkozó vagyoni értékű jogátruházása esetén a jövedelem a számított összeg

 

  1. 100 százaléka a megszerzés évében és az azt követő évben,
  2. 90 százaléka a megszerzés évét követő második évben,
  3. 60 százaléka a megszerzés évét követő harmadik évben,
  4. 30 százaléka a megszerzés évét követő negyedik évben,
  5. 0 százaléka a megszerzés évét követő ötödik és további évben.

 

(7) Az Szja tv. 2008. január 1-je előtt hatályos rendelkezései szerint lakásszerzési kedvezménnyel szerzett lakás átruházása esetén a (6) bekezdés alkalmazásában számított összegbe be kell számítani a lakásszerzési kedvezmény alapjaként érvényesített összeget, ha az ilyen lakás átruházása a lakásszerzési kedvezmény érvényesítésének évében vagy azt követő negyedik naptári év utolsó napját megelőzően történt.

63. § (1) Az ingatlan és vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem után az adót a magánszemélynek adóbevallásában kell megállapítania és az adóbevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetnie. Az adó mértéke 16%.

 

Illeték lakásvásárlás esetén

A lakások visszterhes vagyonátruházási illetéke egységesen 4 százalékos. Ez 80.000 forint plusz költségvetési bevételt, illetve a vevő tekintetében ennyi költségtöbbletet jelent minden egyes lakásvásárlás során, ha a forgalmi érték a 4 millió forintot eléri vagy meghaladja.

Öröklés, ajándékozás

Általánosan 18 százalékos, lakástulajdon és lakástulajdonhoz kapcsolódó jogok esetében 9 százalékos kulcsot kell alkalmazni.

Kedvezmények és mentességek

A 35 éven aluliak első lakásvásárlásához kapcsolódó kedvezmény is bővül. A kedvezmény már a 8 millió forint forgalmi értéket meghaladó lakások esetén is igénybe vehető, ha a forgalmi érték a 15 millió forintot nem haladja meg. Valamint a fizetendő illeték 50 százalékának elengedése sem korlátozódik 40.000 forintra, a kedvezményt 15 millió forintig a teljes forgalmi értékre alkalmazni lehet. Ez teljes körű kihasználás esetén 300 000 forint megtakarítást is jelenthet az első lakását megszerző fiatalnak.

Illetékmentessé vált az egyenes ági rokonok közötti visszterhes vagyonátruházás is. Nem egyenes ági rokonok, de közeli hozzátartozók esetére ugyanakkor az illetékmentességi szabályok sem kerültek kiegészítésre, holott legalábbis a testvérek között indokolt lehetne az egyenes ági rokonokra vonatkozó szabályok alkalmazása. Továbbra is ajándékozási, illetve öröklési illetékkel kell ezért számolni oldalági rokonok közötti szerzés esetén.

Az öröklési illetékmentességek kapcsán előnyös módosítás, hogy a túlélő házastárs már nem csak a haszonélvezeti és használati jogot szerezheti meg illetékmentesen, hanem állagörökösként is mentesül az illeték lerovása alól.

A cserepótló vételnél a főszabály az, hogy a lakástulajdon cseréje vagy olyan módon történő vásárlása esetén, amikor a vételt megelőző vagy azt követő egy éven belül másik lakástulajdon értékesítésére is sor kerül, az illeték alapja a lakástulajdonok forgalmi értékének a különbözete. 2013. január elsejétől már nem kell illetéket fizetni, ha a vásárolt lakás forgalmi értéke az eladott lakás forgalmi értékénél kisebb.

Az illeték-előleg rendszerének kivezetése

Végül eljárási szempontból fontos egyszerűsítés az illetékelőleg rendszerének eltörlése. Az illetékelőleg létjogosultságát eredetileg az elhúzódó földhivatali eljárások alapozták meg, ezzel ugyanis biztosítható volt, hogy az illeték megfizetése a tulajdonjog bejegyzésétől függetlenül megtörténhessen. A miniszteri indokolás szerint azonban a földhivatali ügyintézés jelentősen gyorsabb és korszerűbb, mint a rendelkezés 1995-ös bevezetésekor volt, ezért indokolatlan a rendszer fenntartása, amely adminisztráció és költségcsökkenést is eredményez.

 

Energetikai tanúsítás

Lakossági tájékoztató

az energetikai tanúsítás 2013. január 1-jén hatályba lépő új szabályairól

2008. június végén megjelent az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) számú Kormányrendelet. A jogszabály Európai Uniós kötelezettség miatt készült, és más jogszabályokkal együtt azt a célt szolgálja, hogy az épületek kevesebb energiát fogyasszanak. Ennek eléréséhez az energetikai tanúsítvány egy eszköz, amely a lakás energetikai tulajdonságairól tájékoztat, valamint javaslatot tesz az energia megtakarítás lehetőségeire.

2012. január 1-jétől már nemcsak az újépítésű ingatlanokhoz, hanem a minden értékesítésre kerülő és tartósan bérbe adott épületre is kötelező az energetikai tanúsítás.

Bárki készíttethet energetikai tanúsítványt az épületére vagy a lakására, de elsősorban új épületek építésekor, valamint meglévő épület eladásakor, illetve tartós bérbeadásakorkell elkészíttetni. A tanúsítványt az épület egészére kell kiállítani. Meglévő többlakásos épületeknél is célszerű az épület egészére elkészíttetni, mert így a tanúsítás lakásonkénti költsége megoszlik a lakók között, és a tanúsítvány az egész épületre vonatkozóan tartalmaz korszerűsítési javaslatokat.

Új épületek:

A 176/2008. (VI. 30.) számú Kormányrendelet értelmében új épület építésekor 2009. január 1. óta minden esetben kötelező a tanúsítvány elkészíttetése. Új épület építése esetén a tanúsítvány elkészíttetéséről az építtetőgondoskodik a legkésőbb a használatbavételi engedély kiadását követő 90 napon belül.

 

Meglévő épületek:

 2012. január 1-jét követően meglévő épületek eladáskor és ingatlan egy éven túli bérbeadásakor kötelező a tanúsítvány elkészítése. 2012. június 1-jétől 2015. december 31-ig csak akkor kötelező  új bérleti szerződések esetében az energetikai tanúsítvány, ha a bérleti szerződés egy teljes épületre szól. Ebben az esetben, valamint minden értékesítést megelőzően már a hirdetésnél is fel kell tüntetni az épület energetikai besorolását.

Meglévő épület vagy önálló rendeltetési egység eladása vagy bérbeadása tárgyában készült szerződésnek tartalmaznia kell:

  • annak rögzítését, hogy e rendelet rendelkezései szerint kell-e tanúsítványt készíteni (azaz az ingatlan nem tartozik a rendeletben felsorolt kivételek közé),
  • a vevő vagy bérlő nyilatkozatát arról, hogy a tanúsítványt vagy annak másolatát az eladótól vagy a bérbeadótól átvette,
  • Az energetikai tanúsítvány egyedi azonosító kódját.